(Nagyszalonta, 1817. márc. 2. - Budapest, 1882. okt. 22.): költő, műfordító, szerkesztő.

Elszegényedett hajdú családból származott, szüleinek későn született, utolsó gyermeke. Korán megtanult olvasni, megismerkedett a Bibliával és a régi magyar ponyvairodalom divatos termékeivel. 1823-tól 1832-ig a nagyszalontai elemi iskolában és algimnáziumban tanult, elmélyedt a vallásos és klasszikus világi irodalomban. Több nyelven olvasott. Segédtanítóként próbált enyhíteni szülei szegénységén. 1833-ban Debrecenben "tógátus" diák, 1834-ben tanulmányait megszakítva Kisújszálláson ideiglenes tanítói állást vállalt. 1835-ben ismét Debrecenben tanult, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel kísérletezett, sőt 1836 februárjában rövid időre színésznek szegődött. Ezt követően 1839-ig segédtanító a nagyszalontai gimnáziumban, később községi segédjegyző, majd 1840-től aljegyző. 1840-ben feleségül vette Ecsery Juliannát. 1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett. 1846-ban jelentek meg elbeszélései az Életképekben. Az elveszett alkotmány c. művével megnyerte a Kisfaludy Társaság víg eposzra kitűzött pályázatát, majd 1847-ben az ugyancsak pályázatra beküldött Toldit a Kisfaludy Társaság fölemelt pályadíjjal jutalmazta, Aranyt pedig tagjává választotta (1848). 1847-től szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz. 1848-ban Vas Gereben mellett a Nép Barátja társszerkesztője volt. 1849-ben belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben, majd Pesten. A szabadságharc bukása után bujkálni kényszerült, pénzét, állását, jegyzői lakását elvesztette.1851-ben rövid ideig nevelő, majd a nagykőrösi református gimnázium magyar és latin tanára. 1859-ben az Akadémia tagjai közé választotta. 1860-tól Pesten élt. 1860-tól 1862-ig a Szépirodalmi Figyelőt, 1863-tól 1865-ig a Koszorút szerkesztette. 1865-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1865-ben az MTA titkára, 1870-79. között főtitkára volt. 1877-től nyaranta családostul a Margitszigetre költözött. 1882. okt. 10-én Petőfi szobrának leleplezésekor meghűlt, betegségéből már nem épült föl.




/A röviditett éltrajz Csűrös Miklós szócikke alapján készült, Új Magyar Irodalmi Lexikon 1. 55-59. p./